Három fázisú AC motorból származó beszállítóként, 7,5 LE, 1440 fordulat / perc és 5,5 kW -os specifikációval, gyakran felmerülek az ügyfelek kérdéseivel ezen motorok különféle aspektusaival kapcsolatban. Az egyik gyakran feltett kérdés az ilyen motorok lassulási idejéről szól. Ebben a blogbejegyzésben belemerülem a három fázisú AC motor lassulási idejét befolyásoló tényezőkbe az adott specifikációkkal, és átfogó megértést adok ennek a kritikus paraméterről.
A három fázisú AC motor alapjainak megértése
Mielőtt megvitatnánk a lassulási időt, elengedhetetlen a három fázisú váltóáramú motor alapvető működésének alapelve megértése. Ezeket a motorokat széles körben használják ipari alkalmazásokban, nagy hatékonyságuk, megbízhatóságuk és egyszerű építésük miatt. A 7,5 lóerő (lóerő), 1440 fordulat / perc (fordulat / perc) és 5,5 kW (kilowatt) motor, amellyel foglalkozunk, az indukciós motor általános típusa. A 1440 fordulat / perc egy 4 - pólusú motor szinkronsebessége, amely 50 - Hz tápegységen működik.
A lassulási időt befolyásoló tényezők
A három fázisú AC motor lassulási idejét számos tényező befolyásolja, beleértve:
1. Terhelési tehetetlenség
A terhelés tehetetlensége jelentős szerepet játszik a lassulási idő meghatározásában. A tehetetlenség egy olyan objektum tulajdonsága, amely ellenáll a mozgás állapotának változásainak. A magas tehetetlenségi terhelésű motor hosszabb ideig tart a lassuláshoz, összehasonlítva az alacsony tehetetlenségi terhelésű motorhoz képest. Például, ha a motor nagy lendkeréket vagy nehéz szállítószalagot vezet, akkor ezeknek a terheléseknek a tehetetlensége a motor lassabb lassulását eredményezi. A lassulási idő kiszámításának képlete a terhelés tehetetlensége alapján a lassulás során rendelkezésre álló nyomatékhoz kapcsolódik. Minél nagyobb a tehetetlenség, annál nagyobb nyomatékra van szükség a terhelés sebességének megváltoztatásához, és így annál hosszabb a lassulási idő.
2. féknyomaték
A motorra alkalmazott féknyomaték szintén befolyásolja a lassulási időt. Különböző módszerek vannak a három fázisú AC motor fékezésére, például dinamikus fékezés, regeneráló fékezés és dugás. A dinamikus fékezés magában foglalja a motor kinetikus energiájának átalakítását, és a terhelést hőre az ellenállás révén eloszlatva. A regeneráló fékezés viszont visszaadja az energiát az áramellátáshoz. A csatlakoztatás olyan módszer, ahol a motor fázisszekvenciája megfordul, ami magas féknyomatékot okoz. Minél magasabb a fékezési nyomaték, annál rövidebb a lassulási idő. A túlzott fékezési nyomaték azonban mechanikai feszültséget okozhat a motoron és a csatlakoztatott berendezésen.
3. Motorjellemzők
A motor belső tulajdonságai, például a rotor ellenállás és az állórész tekercselés konfigurációja befolyásolhatják a lassulási időt. A nagyobb forgórészálló motorral általában rövidebb lassulási idő lesz. Ennek oka az, hogy a magasabb rotor ellenállás növeli a csúszást egy adott sebességgel, ami viszont növeli a fékezési nyomatékot. Az állórész tekercselés konfigurációja befolyásolhatja a motor által termelt mágneses mezőt is, amely befolyásolja a lassulás nyomaték -sebességének jellemzőit.
A lassulási idő kiszámítása
A három fázisú AC motor lassulási idejének kiszámításához a következő képletet használhatjuk:
[t_d = \ frac {2.3j \ delta n} {60t_b}]
Ahol (T_D) a lassulási idő másodpercben, (j) a motor és a terhelés teljes tehetetlensége (kg \ cdot m^2), (\ delta n) a sebességváltozás az RPM -ben, és (T_B) az átlagos féknyomaték (n \ cdot m).
Tegyük fel, hogy van egy 7,5 lóerős, 1440 fordulat / perc, 5,5 kW -os motorunk, amely ismert tehetetlenséggel (J) terhelést vezet. Ha a motort 1440 fordulat / perc sebességről 0 fordulat / percre szeretnénk lassítani, (\ Delta n = 1440) fordulatszám. Meg kell határoznunk az átlagos féknyomatékot (T_B) az alkalmazott fékezési módszer alapján.
Például, ha dinamikus fékezést használunk, és tudjuk, hogy az ellenállás értéke és az áram átfolyik a fék ellenálláson, akkor kiszámolhatjuk a fékezési nyomatékot. Miután megkaptuk a (j), (\ delta n) és (t_b) értékeit, kiszámolhatjuk a lassulási időt a fenti képlet segítségével.
Gyakorlati megfontolások
A gyakorlati alkalmazásokban fontos mérlegelni a lassulási idő hatását a rendszer teljes teljesítményére. A hosszú lassulási idő növeli a termelési időt, ha a motor a gyártósor része. Másrészt, egy nagyon rövid lassulási idő mechanikai sokkot okozhat a motor és a csatlakoztatott berendezések számára, ami korai kopáshoz vezet.
Gondoskodnunk kell arról is, hogy a fékrendszert megfelelően megtervezzék és méretezzék a motor és a terhelés szempontjából. Például, ha a dinamikus fékezés fék ellenállása túl kicsi, akkor túlmelegedhet, ami a fékrendszer meghibásodásához vezethet.
Termékkínálatunk
Három fázisú AC motor szállítójaként széles termékskálát kínálunk a különböző ügyfelek igényeinek kielégítésére. Azok számára, akik érdeklődnek más típusú motorok iránt, megvan aYE2 - 80m2 - 4 1HP háromfázisú elektromos motor- Ez a motor alkalmas olyan alkalmazásokra, ahol alacsonyabb lóerőre van szükség.


Megvan aAlacsony fordulat / perc villamos motor háromfázisú elektromos motorolyan alkalmazásokhoz, amelyek lassabb sebességet igényelnek. És azok számára, akik egyedi motort keresnek, felajánljuk aHáromfázisú motor árnyékolt pólus -aszinkron motor-
Következtetés
A három fázisú AC motor lassulási ideje 7,5 lóerővel, 1440 fordulat / perc és 5,5 kW -os komplex paraméter, amely a terhelés tehetetlenségétől, a féknyomatéktól és a motor tulajdonságaitól függ. Ezeknek a tényezőknek a megértésével és a megfelelő számítások felhasználásával optimalizálhatjuk a lassulási időt a különböző alkalmazásokhoz. Függetlenül attól, hogy egy konkrét lassulási idővel rendelkező motort keres, vagy tanácsra van szüksége a motorválasztáshoz, itt vagyunk, hogy segítsünk.
Ha érdekli termékeink, vagy bármilyen kérdése van a három fázisú váltóáramú motorral kapcsolatban, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a beszerzés és a további megbeszélések céljából. Bízunk benne, hogy kiszolgálhatjuk Önt, és a legjobb motoros megoldásokat nyújthatjuk ipari igényeihez.
Referenciák
- Fitzgerald, AE, Kingsley, C., és Umans, SD (2003). Elektromos gépek (6. kiadás). McGraw - Hill.
- Chapman, SJ (2012). Elektromos gépek alapjai (5. kiadás). McGraw - Hill.





